Midnight Club 2

  • Tesztplatform:  PC
  • Írta:  jardo
Megosztom az iWiW-en! Megosztom a Facebook-on! Megosztom a Twitter-en! Hozzáadom a Google könyvjelzőimhez! Hozzáadom a Startlapomhoz! Megosztom a MySpace-en! Könyvjelző és megosztás
 
Manapság (és sajnos már jó ideje) a Midnight Club-széria azon címek közé tartozik, amelyek csak konzolokra jönnek ki, a PC pedig kimarad a jóból. Nem mindig volt azonban ez így, hiszen a sorozat második része még asztali gépeken is tiszteletét tette.

A játékot a Rockstar San Diego fejlesztette, és 2003-ban jelent meg. A sikerhez részben hozzájárult az is, hogy abban az évben - leszámítva a Need for Speed: Underground-ot - nem nagyon jelent meg más említésre méltó autós játék. A siker kulcsa azonban természetesen nem csak ez volt.
A Midnight Club 2 legnagyobb erénye, hogy a három város (Los Angeles, Párizs, és Tokyo) teljesen szabadon bejárható, oda megyünk, ahová szeretnénk. Az éppen aktuálisan elérhető versenyek közül azokon veszünk részt, amelyikhez kedvünk van, de akár azt is megtehetjük, hogy csak autókázunk, nézelődünk, vagy éppen terrorizáljuk a gyalogosokat (ugyanis durva módon el lehet őket gázolni), vagy mondjuk felfedezzük a városokat, megnézzük a híres épületeket és helyszíneket, stb. A helyszíneket viszonylag hitelesen modellezték le, így a három város fontosabb épületei is megtalálhatóak, tehát például zúzhatunk a Los Angeles River csatornájában, az Eiffel-torony lábánál, vagy éppan Napóleon diadalíve körül. Külön öröm, hogy a helyszínek egymástól teljesen eltérő stílusúak és hangulatúak. Az angyalok városában elsősorban a felső-autópálya, a felhőkarcolókkal teli belváros, valamint a külvárosi helyszínek dominálnak. Párizsra leginkább a széles sugárutak, a szűk, sikátor-szerű utcácskák, valamint a nagy körforgók a jellemzőek, Tokyoban pedig rengeteg színes, csillogó-villogó sugárúttal találkozhatunk majd. Fontos azonban megjegyezni, hogy a városok nem azonnal a játék elején válnak elérhetővé, hanem sorban, egymás után. Először LA-ben, majd a francia fővárosban, végül pedig a neonfényes japán metropoliszban akaszthatjuk össze bajszunkat az ellenfelekkel.

A hangulat teljesen magával tudja ragadni a játékost. A helyszínek annyira jól eltaláltak, olyan elképesztően hitelesek, hogy az ember már-már azt hiszi, valóban ott ül a volán mögött, és az utcákat rója, versenyeket keresve. Teljesen bele lehet feledkezni a kocsikázásba, sokszor azon kaptam magam, hogy nem csinálok semmit, csak körbe-körbe megyek, és élvezem azt, amit látok, hallok és tapasztalok.

A hangulat fokozásában a grafikának is jelentős szerepe van. A játék vizuális téren is a lehető legjobbat nyújtja. A környezet, a városok nagyon jól néznek ki, elképesztően részletesek, több épületbe is behajthatunk autónkkal. Viszont az is igaz, hogy a forgalom egy kicsit lehetett volna változatosabb. Sajnos többször előfordult, hogy feltűnően gyakran ismétlődtek a forgalomban az azonos járművek. Ellenben az általunk használható autókra és motorokra (bizony, ilyenek is vannak a játékban) semmi panaszunk nem lehet, ezek modellezése remekül sikerült. Sőt, ami igazán szívmelengető, az az, hogy az autók törnek is. Igaz, ennek hatása a kocsik teljesítményére nem nagyon van, bár egy idő után kigyullad a gépünk, s akkor buktuk a dolgot.

A gépigény is teljesen baráti, az optimalizálás jól sikerült, a mai gyengébb, vagy közepes gépeken is mindenféle gond nélkül fut magas beállítások mellett. Grafikai bug-okkal, fagyásokkal nem találkoztam, így ezek sem rontják az összképet.

Ha már az előbb szóba kerültek a használható autók és motorok, akkor illik ezekről is kicsit bővebben szólni. A géppark elég nagy, ráadásul igen változatos is, a gyengébb verdáktól elkezdve a különböző egzotikus és luxusautókon keresztül a hagyományos sportkocsikig minden megtalálható a játékban, illetve mint korábban említettem, akár motorok nyergébe is pattanhatunk. Természetesen szólni kell az irányításról is, hiszen ez a játék egyik legfontosabb része. Nos, némileg vegyesek az érzéseim, bár összességében semmi baj nincs az irányítással. Egy árkád játékról van szó, tehát senki ne várjon a valósághoz hasonló vezetési élményt, itt nem ezen van a hangsúly. A készítők arra törekedtek, hogy a játékosok látványos manővereket tudjanak bemutatni, akár nagy sebességgel is, így a fejlesztés során ebbe az irányba mentek el. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, az irányítás teljesen rendben van, és abszolút mértékben illik a játék profiljába.

Meg kell jegyezni azt is, hogy ez az egyik legnehezebb autós játék, amivel valaha dolgom volt. A versenyek többsége már-már irreálisan nehéz, még akkor is, ha az elérhető legjobb kocsival (vagy motorral) versenyzünk, és szinte hiba nélkül vezetünk. Ez sokszor rendkívül frusztráló, és nagyon idegesítő, amikor gyakorlatilag esélyünk sincs, és vért kell izzadnunk, hogy az adott versenyt sikerrel tudjuk abszolválni. Ráadásul versenyek közben számos script-elt eseménnyel fogunk találkozni, amik szintén nehezítik a dolgunkat, mert eleinte nem számítunk rá, hogy az a fránya kamion ugyanott, ugyanakkor fog keresztbe menni előttünk - nem számít, hogy az adott pontra elsőként, vagy utolsóként érkezünk.

A másik - számomra kicsit furcsa megoldás -, hogy egy-egy versenyen teljesen mindegy, hogy ki az, akit nekünk le kell győznünk, mindenképpen elsőnek kell lennünk, és nem elég, ha csak a konkrét riválisunkat utasítjuk magunk mögé.

A zenére szintén nem lehet panasz. A játék alatt hallható dallamok elsőrangúak, fülbemászóak, és ami a legfontosabb, teljességgel illeszkednek a játék stílusához és hangulatához is. Az egyéb hangok úgyszintén jók lettek, a különböző autók és motorok hangjait jól meg lehet különböztetni egymástól, a forgalom zaja hiteles, az ütközések alkalmával pedig szinte már sajnáljuk is szegény versenygépünket. Általánosságban a szinkronok sem lettek rosszak, bár ezek között sajnos van néhány, ami nem lett tökéletes, egy-két színész túljátszotta, vagy épp ellenkezőleg, nem élte bele magát kellőképpen a szerepbe.

Mindent egybevetve, a Midnight Club 2 egy remek játék lett. Elképesztően hangulatos, ami képes beszippantani az embert, rengeteg autóval, kiváló zenékkel, pofás grafikával, a versenyek pedig kellő kihívást nyújtanak - talán túlságosan is -, így aki szereti az autós játékok műfaját, annak mindenképpen kötelező darab.
  « vissza a tesztekhez  

Értékelés

Az értékeléshez be kell jelentkezned. Ha még nincs azonosítód, regisztrálj!

Adatlap

Midnight Club 2

megjelenés:

ismeretlen

Kapcsolódó cheat:
Kapcsolódó videó:

  tovább az adatlaphoz...

Értékelés

- zenék, hangok
- grafika, optimalizáltság, gépigény
- három szabadon bejárható város
- irányítás
- rengeteg autó és motor, amik ráadásul törnek is
- szabad játékmenet
- irreálisan nehéz versenyek
- script-ek versenyek közben
- néhány játékmenet-beli logikátlanság
0
0
0
0
0

A 10 legfrissebb teszt

A hónap legnépszerűbb tesztjei

Friss hírek